
pobieranie * pdf * do ÂściÂągnięcia * download * ebook
Podobne
- Strona startowa
- Coben, Harlan Krótka piłka
- Jade Phoenix Falcon Guard
- Colin Evans Great Feuds in History, Ten of the Liveliest Disputes Ever (2001)
- Hour of the Witch Harry Potter, Wicca Witchcraft, and the Bible by Steve Wohlberg
- Gould_Judith_ _Po_kres_czasu
- Chang Eileen MiśÂ‚ośÂ›ć‡ jak pole bitwy
- Essentials of Maternity Newborn and Women's Health 3132A 01 p001 020
- Boge Anne Lise Grzech pierworodny 04 Dziecko miśÂ‚ośÂ›ci
- 2. Rodzinne wić™zy Bevarly Elizabeth Niewolnica miśÂ‚ośÂ›ci [318. Harlequin Desire]
- Kopia Wartski Maurem Uciekinierka
- zanotowane.pl
- doc.pisz.pl
- pdf.pisz.pl
- soffa.pev.pl
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
A liftben is folytattuk a csókolózást és az ölelkezést. Shauna ezúttal kissé visszafogta
túláradó szeretetrohamait. Egy kívülálló mondhatná erre, hogy csak nem akarta megzavarni
fivér és nQvér egymásra találásának gyöngéd perceit, de az a kívülálló nem ismeri Shaunát.
Shauna hihetetlenül állhatatos és következetes. Önmagára kényes, sokat követel, kedélyes,
ezenkívül óriási szíve van, és minden ésszerqséget meghaladó módon hqséges. Sose visel
álarcot, sose játssza meg magát. A szókincstárban a mimóza antonímája lehetne. Szinte
beleéli az életét a körülötte lévQk arcába. Akkor sem hátrálna egy tappot sem, ha egy
ólomcsQvel vágnák orrba.
Rossz sejtések lopakodtak körém.
A lakásba érve Linda és Shauna összenézett. Linda karja lecsúszott a vállamról.
Shauna szeretne veled négyszemközt beszélni mondta, Kint leszek a konyhában.
Kérsz egy szendvicset?
Kösz.
Linda megcsókolt és még egyszer megölelt, mintha újra meg akarna gyQzQdni, hogy
valóban ott vagyok a magam hús-vér valójában, aztán sietQs léptekkel kiment. Shauna nem
jött közelebb. KérdQ pillantást vetettem rá.
Miért menekültél el? kérdezte.
Megint kaptam egy emailt feleltem.
A Bigfootra?
Igen.
És mi tartott ilyen soká?
Virágnyelvet használt. Eltartott egy ideig, míg kihüvelyeztem.
Miféle virágnyelvet?
Beszámoltam Anyabanyáról meg a Pajkos Cicamicákról.
Ezért mentél be éjjel az Internet-kávézóba? kérdezte, miután befejeztem.
Ezért.
Akkor most mondd el, mi volt abban az emailben, de pontosan.
El nem tudtam képzelni, miért kérdezQsködik ennyit. Azokon kívül, amiket már
említettem, Shaunának van még egy nagyon jellemzQ tulajdonsága: kifejezetten nagyvonalú.
Nem bíbelQdik holmi kis részletekkel és jelentéktelen apróságokkal, inkább egyszerqen
félresöpri Qket.
Tegnap délután ötre a Washington Square-re hívott feleltem. És azt írta, bárhogy
alakulnak is a dolgok, szeret.
Szóval ezért rohantál el? Hogy le ne késd?
Bólintottam.
Hester azt mondta, hogy legjobb esetben is csak éjfélre tud kihozni.
Idejében odaértél?
Igen.
Egy lépéssel közelebb jött.
És?
Nem jött.
És még mindig meg vagy gyQzQdve róla, hogy Elizabeth küldte?
Nincs más magyarázat.
Erre elmosolyodott.
Mi van? kérdeztem.
Emlékszel a Wendy Petino nevq barátnQmre? Egyszer bemutattam neked.
Szintén modell feleltem. Persze. Csak feltankolt kocsival érdemes nekivágni a
körülautózásának.
Elmosolyodott a jellemzésen.
Egyszer elvitt vacsorázni a lelki gurujával jobb és bal keze mutató- és középsQ ujjával
idézQjelet imitált , akirQl azt állította, hogy gondolatolvasó, látja a jövQt meg ilyeneket. És
hogy a pali közvetít közte és a halott anyja között, aki egyébként öngyilkos lett, mikor Q
hatéves volt.
Hagytam kibeszélni, nem szakítottam félbe a nyilvánvaló És hogy jön ez ide? kérdéssel,
mert tudtam, hogy elQbb-utóbb úgyis rátér.
Na szóval megvacsoráztunk, hozták a kávét. Wendy guruja Omay vagy valami
ilyesféle neve volt rám meresztette azt a nagy, fényes, lélekbe nézQ szemét, ismered a típust,
és elkezdett szövegelni, hogy Q érzi, hogy nem nagyon hiszek az ilyesmiben, mondjam csak
meg egészen nyugodtan. Ismersz. Közöltem vele, hogy egy szót sem hiszek a halandzsájából,
és pofátlanságnak tartom ezt azért nem egészen így mondtam hogy kicsalja a barátnQm
pénzét. Nem kapta fel a vizet, amivel persze csak még jobban dühített, sejted. Na, a lényeg,
hogy a kezembe nyom egy kis kártyát, egy olyan névjegyszerqséget, csak épp mindkét oldala
üres volt, hogy írjak rá valamit, aminek valami jelentQsége van vagy volt az életemben, egy
dátumot, egy szerelmem monogramját, amit csak akarok. Megnéztem a papírt, normális fehér
papírlap volt, olyan kis karton, mindenesetre megkérdeztem, hogy használhatom-e a
sajátomat. Parancsoljak. ElQveszek egy névjegyet, erre átnyújt egy tollat, de inkább a
magamét szerettem volna használni, hátha az övé meg van babrálva vagy ilyen. Nem gond.
Na, leírtam a nevedet, csak annyit, hogy Beck. Kiveszi a kezembQl a névjegyet, figyelem a
kezét, nem fordítja-e meg, de nem, csak odaadja Wendynek, mondja neki, hogy tartsa.
Megfogja a csuklómat, lehunyja a szemét, úgy elkezd remegni, mint aki szívattakot kapott, és
úgy éljek, hogy én is éreztem, hogy végigbizsereg bennem valami. Na, egy fél perc múlva
kinyitja a szemét ez az Omay, és azt kérdi: - Ki az a Beck?
Leült a kanapéra, megveregette maga mellett az ülést. Leültem.
A helyzet az, hogy ismerek egy-két bqvésztrükköt, úgyhogy piszokul figyeltem. És
majdnem bevettem, hogy különleges képességei vannak. Ahogy te is mondtad az elQbb: nem
volt rá más magyarázat. Wendy csak ült nagy elégedetten és vigyorgott, mint a fakutya. Nem
bírtam rájönni.
ElQtte körülszimatolt az ürge mondtam. Tudott a barátságunkról.
Ne szívd mellre, de barátság ide, barátság oda, ettQl még írhattam volna a fiam nevét is
vagy Lindáét is. Nem? Honnan tudta, hogy téged választottalak?
Ebben volt valami.
Szóval most már te is hívQ vagy?
Majdnem, Beck. Kis híján bevettem. A mi kedves Omayunk jól mérte föl a
beállítottságomat: nem vagyok egy hívQ lélek. Minden jel azt mutatta, hogy látnók az ürge,
csak épp tudtam, hogy nem az. Mert ilyen nincs. Ugyanúgy nincs, ahogy kísértet sincs. Na.
Mindkét tenyerével a combjára csapott, mintegy jelezve, hogy valamiféle konklúzió
következik. Szóval utánanéztem egy kicsit a mqsorának. Ha valaki híres modell, abban
egyebek között az a jó, hogy gyakorlatilag bárkit felhívhat az ember, az szóba áll vele.
Úgyhogy felhívtam egy illuzionistát, akit egy-két éve láttam egyszer a Broadwayn. Jót
röhögött, mikor elmeséltem neki Omay kisded mutatványát. Kérdi, hogy vacsora után
produkálta magát a guru? Nem értettem, miért kérdezi ezt, de mondtam: igen, de honnan
tudja? Kérdi, ittunk-e kávét. Ittunk. És Omay minden nélkül, feketén? Igen. Most már
mosolygott. Tudod, honnan tudta, Beck?
Fogalmam sincs.
Mikor odaadta Wendynek a kártyát, átvitte a csészéje fölött. Feketekávét ivott, Beck, az
úgy ver vissza mindent, mint a tükör. Így látta, mit írtam rá. Egy gyönge kis szalon-trükk.
Elég egyszerq, nem? A kávéscsésze fölött áthúzni a kártyát olyan, mintha egy tükör fölött
vinnéd át. Én meg kis híján bevettem. Érted, hová akarok kilyukadni?
Értem. Hogy engem is ugyanolyan könnyq átverni, mint Wendy barátnQdet.
Részben. Nézd& Arról van szó, hogy Omay trükkjei részben azért jönnek be, mert az
ilyen Wendy-félék hinni akarnak ezekben a hókusz-pókuszokban.
Én meg abban, hogy Elizabeth él?
Shauna felsóhajtott.
Igen, de tulajdonképpen nem ezt akartam mondani.
Hanem?
Megtanultam, hogy mert én nem látok valamire más magyarázatot, az még nem jelenti
azt, hogy nem is létezik. Az csak azt jelenti, hogy én nem látom.
HátradQltem, keresztbe vetettem a lábam. Néztem Shau-nát. Elfordította a tekintetét,
pedig ez nagyon nem szokása.
Mi folyik itt, Shauna?
Nem nézett rám.
Ennek így se füle, se farka mondtam.
Azt hittem, elég világosan meg,..
Tudod jól, mirQl beszélek. Ez nem jellemzQ rád. A telefonban azt mondtad, hogy
beszélni szeretnél velem. Négyszemközt. MirQl? És minek? Hogy megértesd velem végre,
hogy a feleségem meghalt? Igaz? Megcsóváltam a fejem. Nekem ezt nem lehet beadni.
Nem reagált.
Mondd el mondtam.
Rám nézett.
Félek mondta olyan hangon, hogy beleborzongtam.
MitQl?
Nem válaszolt azonnal. A konyhából behallatszott Linda matatása, a tányérok koccanása,
a hqtQszekrény ajtajának cuppanásszerq nyílása.
Az a hosszú példabeszéd, amit elmeséltem felelte végre Shauna-, legalább annyira
szólt nekem is, mint neked.
Nem értelek.
Látok valamit& Hallgatott egy sort, majd egy mély lélegzetvétel után folytatta.
Láttam valamit, amit az én racionális agyam nem tud megmagyarázni. Ahogy azt az Omay-
féle históriát se tudtam. Tudom, hogy kell léteznie valamilyen más magyarázatnak, de nem
találom. Ide-oda rebbent a keze: hol a gombjait babrálta, hol láthatatlan szöszöket
[ Pobierz całość w formacie PDF ]