
pobieranie * pdf * do ÂściÂągnięcia * download * ebook
Podobne
- Strona startowa
- Courths Mahler Jadwiga Dzieci szczęścia
- Courths Mahler Jadwiga Tajemnica bezimiennej
- Miert oly nehez a szivem_ Hedwig Courths Mahler
- Mind bunosok vagyunk Hedwig Courths Mahler
- Muslims Sue USG for Removal from No Fly List
- Zajdel _Janusz_A_ _ Limes _Inferior
- Fiona Brand Blade's Lady
- stud service 2 strictly accountable
- Ma
- Stableford, Brian Emortals 01 Inherit the Earth
- zanotowane.pl
- doc.pisz.pl
- pdf.pisz.pl
- ilemaszlat.htw.pl
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
fordult: - Bocsásson meg, nekem dolgom van.
Büszkén biccentett, majd magasra emelt fQvel távozott.
Lore asszony magában nevetett, amikor a grófnQ mögött
becsukódott az ajtó. Nem várt mást tQle. Ezt a királynQi tartást
nem ártana elsajátítanom a kastély új úrnQjeként" - gondolta.
Edelgarda grófnQ viselkedése nem volt sértQ, hisz a kötelezQ
udvariasság szabályait nem sértette meg, Lore asszonynak be
kellett érnie ennyivel.
Követte Trinát a nappaliba. Heide a heverQn ült, és kedves
mosollyal nyújtotta a kezét.
-Drága nagyságos asszony, bocsáss meg, hogy nem
mentem ön elé, de ez a buta lábam még mindig sajog, ha
rálépek. Kérem, foglaljon helyet mellettem, örülök, hogy újra
látom - mondta szívélyesen.
Lore asszony egyszerre megfeledkezett a grófnQ távolság-
tó viselkedésérQl. Leült Heide mellé, megfogta a kezét,
miközben Trina lekicsinylQ pillantással elhagyta a szobát, i - De
azért remélhetQleg már jobban érzi magát, grófkisasszony?
, - Sokkal, sokkal jobban. Conrad úr segítségének köszön-
hetQen nem fordult komolyabbra az állapotom. Rögtön hely-
reigazította a bokám. Micsoda szerencse, hogy véletlenül épp
a közelben tartózkodott!
A találkozás véletlenszerqségérQl LQre asszonynak megvolt a
maga véleménye, amióta tudta, hogy Conny korábban is látta a
grófkisasszonyt.
- Jól végezte a dolgát?
- Ó, ügyes kezq, akár egy orvos, és olyan lovagias és se-
gítQkész! Kimondhatatlanul hálás vagyok neki. Átadta önnek
az üdvözletemet?
- Hát persze. És itt hozom a cipQjét is, melyet Conrad úr a
zsebébe tett, azután pedig megfeledkezett róla. Szerinte
legalább nyolc napig ágyban kell maradnia. Én azonban már
56
nem gyQztem kivárni, hogy felépüljön, és semmi hírem sem
volt önrQl. Természetesen az intézQ úr is tudni szeremé, hogy
van. Ám nem merészelt személyesen érdeklQdni. Közölhetem
vele esetleg, hogy már jobban érzi magát?
Lore asszony élvezettel állapította meg, hogy Heide elpirul.
| - Igen, megkérem rá.
i - Nem talált kivetnivalót a viselkedésén, grófkisasszony?
- Kifogástalan úriember. Meg kell hagyni, magam is meg-
lepQdtem tökéletes modorán. Világfi benyomását keltette. A
környék intézQi a nyomába sem émek.
Lore asszony anyai szívét melengették a lány szavai.
- Igen, meglehetQsen jó modorú fiatalember - jegyezte
meg mosolyogva.
- TQle tudom, hogy ugyanarra a fQiskolára járt, mint az ön
fia.
Lore asszony szája kissé megrándult.
- Igen, Q a fiam legjobb barátja.
Heidének eszébe jutott, hogy Conrad úr igen visszafogottan
nyilatkozott az ifjú Dalheimról. Bizonyára jó oka volt rá.
A két nQ kedélyesen elbeszélgetett. Heide jól tudta, hogy anyja
számtalan kivetnivalót találna a viselkedésében, de erre most
nem tudott, sQt nem is akart figyelemmel lenni. Ki-
mondhatatlanul boldoggá tette, hogy ezzel a kedves, anyás-
kodó teremtéssel cseveghet, aki Qszinte együttérzést tanúsít
iránta.
- Bizonyára sokat unatkozik most, hogy nem hagyhatja el
a szobáját, grófkisasszony? - érdeklQdött Lore asszony.
Heide mosolyogva mutatott az ágya melletti asztalra.
- Nincs idQm unatkozni. Látja, ott a munkám, amivel csak
úgy röpül az idQ. Az egyetlen jó dolog a balesetemben, hogy
nyugodtan dolgozhatok.
- Belenézhetek egy kicsit? - kérdezte Lore asszony.
Heide nevetve bólintott. Dalheimné kivett egy lapot a kéz-
iratból, és tetszéssel méregette.
- Milyen mesésen szép és áttekinthetQ a kézírása! Idegen
nyelvrQl- fordít?
Heide egy könyvet nyújtott oda neki.
- Ez itt egy ismert angol szerzQ regénye, amit németre
fordítok.
Lore asszony belelapozott a könyvbe.
- Jézusom, ez embert próbáló lehet!
- Ó nem, nagyságos asszonyom!
- Hívjon csak egyszerqen Dalheimnénak.
- Bocsásson meg, elfeledkeztem róla! Ezentúl jobban vi-
gyázok.
- Nem fér a fejembe, hogy ön egész nap a szobájában
kuksol a munkája fölött.
- Pénzt kell keresnem. Igaz, ha már nem lennék ráutalva,
akkor sem mondanék le a fordításról.* Fogadni mernék, ön is
tevékenykedik, holott nincs rászorulva.
Lore asszony elnevette magát. Egyre jobban a szívébe zár-
57
%ka a lányt, legszívesebben a karjába kapta volna, hogy simo-
gathassa.
I - Ráhibázott. Valóban csinálnom kell valamit ahhoz, hogy jól
érezzem magam. De szerencsére egy fordítással felérQ I
agymunkát nem kell végeznem. Önnek nem tqnik megerQlte-
tQnek, mivel már a kisujjában van.
- Nos, tulajdonképpen minden munkához használjuk az
Hszünket.
Úgy társalogtak, mint két jó barát. Lore asszony eltqnQdött:
Ha az uram így látná Qt, és hallaná kedves, okos szavait,
bizonyára egykettQre megenyhülne iránta. Az én Connymnak I
igazán kitqnQ az ízlése!"
Lore asszony nemsokára felállt, és kedvesen mosolyogva
így szólt:
- Ideje indulnom, a grófnQ bizonyára már így is hosszúnak
találja a látogatásomat.
Heide kissé félszegen tekintett rá.
- A mama nagyon örült a látogatásának.
Lore asszony anyáskodóan megsimogatta Heide arcát.
- Egyáltalán nem volt olyan kellemetlen, mint képzeltem.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]